Az otthoni hosszú távú gépi lélegeztetés kitűnő lehetőség a betegek számára, hiszen javítja az életminőséget, elősegíti a könnyebb beilleszkedést a közösségekbe valamint a gyógyulás kényelmesebb és biztonságosabb ismerős környezetben.
A technológia és az infrastrukturális támogatás javulásával mind az invazív, mind a nem invazív otthoni gépi lélegeztetés indikációi egyre bővülnek.
Amennyiben hosszú távon lélegeztetett beteg állapota stabil, előfordulhat, hogy hazatérhet otthonába, ahol a mesterséges lélegeztetés továbbra is biztosított kell, hogy legyen számára. Így elkerülhető a hosszú kórházi tartózkodással járó szövődmények egy része javítva az életminőségét. A lélegeztetés megvalósulhat invazív (tubus) és nem invazív (maszk) módon.
Vannak, akiknek egész életükben lélegeztetőgépes támogatásra van szükségük. Egyéb betegségeknél a lélegeztetőgép használata átmenetileg szükséges csak, míg az állapotuk nem javul, vagy épphogy szükségesé válik állapotromlás következtében. Például egy beteg felnőtt, gyermek vagy akár csecsemő hazamehet és otthoni lélegeztetést igénybe véve lábadozhat krónikus (hosszú távú) tüdő- vagy szívproblémából. A betegellátó orvos, intézet fogja meghozni a döntést, hogy a lélegeztetett beteg állapota elég stabil ahhoz, hogy igénybe vegye az otthonlélegeztetés szolgáltatást.
Mielőtt a beteg otthonába távozik, cégünk otthoni lélegeztetésért felelős munkatársa közreműködik az egészségügyi személyzet oktatási tevékenységében, melyet a hozzátartozók és a gondozók részére tartanak:
Hogyan használja és tartsa karban a lélegeztetőgépet
Invazív lélegeztetés (tubus) esetén, hogyan távolítsa el a váladékot a légutakból
A váladék eltávolításához szükséges eszközök használatára
Hogyan ismerje fel, ha komoly probléma merül fel és mikor hívjon telefonos segítséget
A tájékoztatást követően a beteget ellátó egészségügyi személyzet megbizonyosodik arról, hogy a hozzátartozó teljes biztonsággal képes ellátni a beteg körüli otthoni ápolásához szükséges feladatokat és magabiztos a készülékek használatában.
A beteg állapotától függ, hogy milyen típusú lélegeztetőgépre van szükség. A készülékek hordozhatóak, így használható házon kívül, utazások során is. A lélegeztető készüléken kívül, cégünk a további szükséges eszközöket is szolgáltatja:
Szükség esetén egy további tartalék lélegeztetőgép
Külső akkumulátor áramszünet vagy utazás esetén
Szívókészülék a váladék légutakból való eltávolításához
Párásító készülék, amely lélegeztetőgép által befújt száraz levegőt párásítja
Pulzoximéter a vér oxigénszintjének mérésére
Porlasztó az inhalációs gyógyszerek beadásához
Szivargyújtó kábel, a biztonságos utazáshoz
Köhögtető készülék a letapadt váladék fellazításához
Ha a hozzátartozó úgy gondolja, hogy a lélegeztetőgép technikai probléma miatt nem megfelelően működik, telefonos ügyfélszolgálatunk a hét mindennapján 24 órában a rendelkezésére áll.
Otthoni használat során ügyeljen a következőkre, hogy lélegeztetett hozzátartozója egészséges maradjon:
Mosson gyakran kezet redukálva a baktériumok terjedésének lehetőségét, illetve kerülje a kontaktust beteg emberekkel.
Kerülje a dohányzást. A cigarettafüst életveszélyes szövődményeket okozhat.
Vegye fel az orvosa által javasolt rutinszerű védőoltásokat és tartsa be az egyéb egészségügyi állapotra vonatkozó kezelési tervet.
Győződjön meg róla, hogy mobiltelefonja mindig fel van töltve, hogy vészhelyzetben segítséget hívhasson.
A lélegeztetőgép otthoni használata kezdetben stresszes lehet a beteg és gondozói számára. Fontos, hogy segítséget és támogatást kérjen, amikor csak szüksége van rá.
Elengedhetetlen, hogy a család és a gondozók kövessék az egészségügyi személyzet utasításait. Senki sem változtathatja meg a lélegeztetőgép beállításait, hacsak az orvos nem utasítja erre.
A kórházból való távozás után az egészségügyi személyzet rendszeresen nyomon követi, a lélegeztetett beteg állapotát, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a kezelése otthon is jól működik. Ez magában foglalhatja az orvos, a gyógytornász vagy a lélegeztetőgépes ápolásra szakosodott szakember otthoni látogatását. A lélegeztetőgépek hordozhatóak így a család és a beteg is meglátogathatja az egészségügyi intézményt.
Tájékoztassa az áramszolgáltatót, hogy a háztartásában otthon lélegeztetett beteg van. Így védett fogyasztónak fog minősülni és áramszünet esetén a közműszolgáltatók megpróbálják a lehető leghamarabb helyreállítani a szolgáltatást, illetve tervezett áramkimaradás esetén szükség esetén például aggregátorral látják el otthonát.
Az otthoni tartós gépi lélegeztetésben részesülő fogyasztók a 295/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerint áramkedvezményre jogosultak.
Olyan betegségek és állapotok esetén kerül sor lélegeztetésre, amikor a beteg nem képes önállóan ellátni a légzőmunkát és a légzéstámogatás különböző módszerei nem elégségesek a megfelelő oxigénszint fenntartásához. A lélegeztetésnek 2 fő típusát különböztetjük meg.
Az arcmaszk pontosan illeszkedik az orrára és a szájára, hogy segítse a légzést. Ezt a típusú lélegeztetés nevezzük noninvazív lélegeztetésnek. Az orvos javasolhatja ezt a módszert, ha légzési problémái még nem elég súlyosak ahhoz, hogy tubusra legyen szüksége.
Súlyosabb esetekben, vagy ha a nem invazív lélegeztetés nem elegendő, invazív lélegeztetésre lehet szükség. Ilyenkor a légcsőbe kívülről bevezetett eszköz (kanül) segítségével a lélegeztetőgéphez csatlakoztatják, amely közvetlenül a légutakba fújja a levegőt. A tracheakanült egy erre kifejlesztett szalag, pánt vagy kötés tartja a megfelelő helyen.
Ma már több olyan kórkép is ismert, mellyel a beteg biztonsággal lélegeztethető otthonában, ha állapota stabil és nem igényli a szoros kórházi megfigyelést. Ezen esetekben a páciensek mesterséges lélegeztetése a továbbiakban otthon is folytatható, amennyiben a kezelőorvosa elrendeli. A következő kórképek fordulnak elő a leggyakoribb esetekben:
Az ALS (Amyotrófikus Laterálszklerózis) egy olyan degeneratív betegség, amely befolyásolja az agyi idegsejtek és a gerincvelői idegsejtek működését, ami az érintett izmok gyengülését eredményezi. A betegség első jelei lehetnek a kéz vagy a láb gyengesége, az ujjak remegése, az arcfél izmainak gyengülése, a beszéd nehézségei vagy a nyelési nehézségek. A tüneteket a általában fokozatosan rosszabbodnak, de terápiák és gyógyszerek segítségével lassítható.
A Duchenne-féle izomdystrophia (DMD) öröklődő betegség, amely az izmok fokozatos romlásával jár. A betegség oka egy genetikai hiba, ami miatt a test nem tud előállítani egy fontos fehérjét, amely a normális izomműködéshez szükséges. Ennek következtében a betegek izmai gyengülnek, sorvadnak, ami mozgáskorlátozottsághoz, nehézségekhez vezet a járással, üléssel, állással, és végső soron a légzőizmok működésének csökkenéséhez is vezethet.
A spinális izomdisztrófia (SMA) egy örökletes betegség, amely a gerincvelőben lévő idegsejtek károsodása miatt alakul ki. Ezek az idegsejtek a test mozgatásáért felelősek, így a betegség miatt az izmok gyengülnek és sorvadnak, ami nehézségeket okozhat a mozgásban és a légzésben.
Baleset következtében sérülhet a gerinc, ezzel együtt a gerincvelő és így bénulás következhet be, mely érintheti a légzőizmokat is. A betegség kimenete függ, hogy a gerinc mely szakaszán következett be sérülés. A nyaki csigolyákat (C1, C2, C3) vagy a bordaközi izmokat beidegző háti szakaszt érintő trauma esetén keletkezett bénulás a légzést is érintheti, így lélegeztetőgép használata válik szükségessé.
A hosszútávú gépi lélegeztetés legideálisabb helye az otthon. Az életminőség javul, a közösségbe való integráció maximalizálódik és a költségek csökkennek (Egy US tanulmány szerint a kórházi költség 21 570 dollár, míg az otthoni ápolás költsége 7050 dollár, a dollármegtakarítás betegenként, havonta 14 520 dollár*).
A lélegeztetőgépes gyermekek esetében az otthoni ápolás előnye még, hogy újra együtt lehetnek a szülőkkel és a családdal, ami nagymértékben elősegíti a megfelelő fejlődést és kapcsolatokat. Az otthoni gépi lélegeztetés csökkenti a kórházi fertőzéseknek való kitettséget, és felszabadítja a kórházi intenzív ágyakat más akut betegek számára.
Az 1. táblázat felsorol néhányat a beteg szempontjából fontos különbségeket a kórházi intenzív osztály és a beteg otthona között.
*Angela C King RPFT RRT-NPS: Long-Term Home Mechanical Ventilation in the United States
Zajos |
Erős, mesterséges fény éjjel / nappal |
Bezártság |
Zsúfolt, szűkös |
Látogatás korlátozott |
Limitált mobilizálási lehetőség |
Barátságtalan, intézményi környezet |
Kevesebb kontroll |
Korlátozott kommunikáció |
Több bizalom a magasabb technológia iránt |
Kevés idő a kapcsolattartásra, támogatásra |
Csendes |
Nappali / éjszakai ciklusok |
Szabad levegő könnyebben elérhető |
Tágasabb |
Látogatók nem limitáltak |
Mobilitás lehetősége nagyobb |
Megszokott családi környezet |
Nagyobb függetlenség |
Az egyéni fejlődésre több idő jut |
Bizalom a szoros családi felügyelet, támogatás mellett |
Több figyelem és gondoskodás a család által |
*Muldoon S. Management of patients requiring prolonged mechanical MacIntyre NR, Epstein Sk, Carson S, Scheinhorn D, Christopher K, ventilation: report of a NAMDRC consensus conference. Chest 2005; 128(6):3937-3954.
A technológia és az infrastruktúra javulásával az otthoni lélegeztetés indikációja is egyre inkább növekszik. A 2. és 3. táblázat összefoglalja mind a felnőtt, mind a gyermekgyógyászati állapotokat, melyek alkalmasak otthoni gépi lélegeztetésre. A támogatási szintek és a kitűzött célok azonban számos tényezőtől függően jelentősen eltérhetnek egymástól. Például egyes állapotok megkövetelhetik csak éjszakai és/vagy időszakosan ébrenlét közbeni támogatást, míg más betegek viszont magas szintű 24 órán át tartó légzéstámogatást igényelnek.
2. Táblázat Egészségügyi állapotok, melyek alkalmasak lehetnek otthoni lélegeztetésre*
Arnold-Chiari-rendellenesség
Központi idegrendszeri trauma
Cerebrovaszkuláris rendellenességek
Veleszületett és szerzett központi légzésszabályozási zavarok
Myelomeningocele
Gerincvelő traumás sérülései
Amyotrófiás laterálszklerózis
Guillain-Barré-szindróma
Izomdisztrófiák
Myasthenia gravis
A frenikus ideg bénulása
Polio és postpolio következményei
Gerincvelői izomsorvadás
Myotonikus dystrophia
Kyphoscoliosis
Mellkasi fal deformitások
Thoracoplasztika
Veleszületett és szerzett szívbetegségek
Pierre-Robin-szindróma
Tracheomalacia
Hangszalagbénulás
Bronchopulmonális diszplázia
COPD
Cisztás fibrózis
Fertőző tüdőgyulladások szövődményei
Pulmonális fibrotikus betegség
Make BJ, Hill NS, Goldberg AI, et al. Mechanical ventilation beyond the intensive care unit: report of a consensus of the American College of Chest Physicians. Chest 1998;113 (Suppl):289S-344S.
3. táblázat. Gyermekgyógyászati állapotok, amelyek alkalmasak lehetnek otthoni lélegeztetésre*
Bronchopulmonális diszplázia Hypoxia és hiperkapnia
Gyermekkori COPD
Szűkítő parenchymás tüdőbetegség
Mellkasfal-rendellenességek
Motoros neuronbetegség
Primer myopathiák (pl. Duchenne-izomdisztrófia)
Gerincvelő-sérülések
Veleszületett centrális hipoventillációs szindróma
Szerzett központi hipoventillációs szindróma (pl. agytörzsi tumor, vérzés)
Myelomeningocele
Fejlődési rendellenességek vagy a légzés neurológiai kontrollja (pl. koraszülöttkori apnoe)
* Make BJ, Hill NS, Goldberg AI, et al. Mechanical ventilation beyond the intensive care unit: report of a consensus of the American College of Chest Physicians. Chest 1998;113 (Suppl):289S-344S.
A betegség lefolyása szintén befolyásolhatja a kitűzött célokat és a lélegeztetési tervet. Például egy lassan javuló folyamat ( krónikus betegségből lábadozó felnőtt) indokolhatja az otthoni légzéstámogatást, amennyiben egy elhúzódó lélegeztetőgépről való leszoktatásról van szó. Másrészt, progresszív légzési elégtelenség esetén szükség van egy jövőbeli palliatív ellátásra vonatkozó tervre.